A film bemutatásra került: 1. SICULICIDIUM 250 Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás sorozat 2014. januárjában a Habsburg-csapatok által elkövetett 1764-es madéfalvi vérengzés ("madéfalvi veszedelem") 250. évfordulójára emlékeztünk. Ebből az alkalomból a Balassi Intézet - Magyarország Kulturális Központja és Madéfalva Polgármesteri Hivatala pályázati felhívást intéztek hivatásos képzőművészekhez, a madéfalvi történelmi esemény által megihletett képzőművészeti alkotások elkészítésére. Szabadon választható megközelítési módban, két kategóriában vártak műalkotásokat: klasszikus műfajokban (festészet, grafika, szobrászat) és kortárs médiumok (fotó, videó, digitális technikák stb.) területén. A nagy sikernek örvendő kiírás pályamunkáit szakmai zsűri bírálta, majd kiállítási helyszínként Madéfalva, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Csíkszereda szolgált. A sikeres kiállítás anyagát állandó kiállításként szeretnék egyben tartani a szervezők. A Haza sorsa - Lőrincz V Gabi filmetűdje a kiállítások megnyitó műsorainak részeként is szerepelt. 2. NEKEM SZÜLŐHAZÁM - filmpályázat A Tisza Mozi Kft, a Szolnoki Zsidó Hitközség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Szolnok Város Önkormányzata meghirdették a "Nekem szülőhazám" című filmpályázatot. A filmeket a Tisza Moziban vetítették le 2014 október 4-én. Az ünnepi díjátadóra másnap került sor az Aba-Novák Agóra Kultúrális Központ Színháztermében. A Haza sorsa című filmetűdöt a Tisza Mozi többször a műsorára tűzi, valamint a jövőben a helyi TV-ben is vetítésre kerül.
Sinopsis Arany János - A Haza sorsa című versének üzenete napjainkban aktuálisabb, mint valaha. A költő gondolatának eszenciája oly élő és eleven, mintha el sem telt volna majdnem 150 év. Olvasásakor mély és felkavaró érzéseket váltott ki belőlem. Az egyszerű szavak mögött elrejtett hatalmas világ, arra ösztönzött, hogy a ki nem mondottakat a vizualitás erejével tegyem láthatóvá. Ez a filmetűd valójában vizuális vers. A film dramaturgiája tudatosan a sötétségből építkezik a világosság felé egyszerű és tömör vizuális megjelenéssel. A káoszból a logosz felé halad, ami áldozatokkal is jár. A filmetűd során egy statikusan álló fotó mozgatása történik grafikai eszközökkel, amelynek szimbolikája kettős, a haza és az egyén változtathatatlan kölcsönhatására utal. Hazánk polgárai nem független személyes individumok, hanem egy identitással rendelkező közösségnek is a részei. Nincs haza polgárok nélkül, de polgár sincs haza nélkül. Életünk során van amikor részesei vagyunk a társadalom egészének, van amikor egyedül maradunk. Hol a társadalmi küzdelmek, hol a személyes küzdelmek között telnek az évek. Ezen az úton sok a sérülés, áldozat, hol egyedül marad az Egyén, hol a Társadalomba tagozódik, s van, hogy az egész társadalom egyedül marad. A világossággal vizualizálni akartam egyfajta reménységet is, amely a nyugalom és a béke helye, ahonnan majd lehet értékek alapján építkezni mind egyéni mind társadalmi szinten. A zene választása tudatosan meditatív jellegű. A síp is és az ének is közvetlenül az emberből kiáramló levegő hatására "szólal" meg, lélekből szól lélekhez. Ennio Morricone Once Upon a Time in America Cockey's Theme - filmzenéjének részlete -a világhírű román Gheorghe Zamfir pánsípművész előadásában szólal meg.
